Mennyi időt szánnak a mai, huszadik századi emberek a szeretkezésre? Ezt már több, kiváló szexológus próbálta felmérni (bár persze nem hazánkban), de csak a közösülés átlagos idejéről vannak megbízható ismereteink


Márpedig a szeretkezés nemcsak közösülésből áll, hanem például elő- és utójátékból, valamint a kielégítés egyéb módjaiból is.

A közösülés átlagos idejét A. C. Kinsey, S.Hite és mások 3 és 6 perc közötti időben állapították meg. De voltak olyan kutatók is, akik szerint ez az átlag nem több 2-3 percnél. Ami azt jelenti, hogy a szeretkezés átlagos időtartama mindent beleszámítva is ritkán haladja meg a tíz percet.

Lehet, hogy ez egy férfinak elég, ha szexuális reflexei jól működnek. Csak éppen már nem vagyunk az őserdőben, s a nő igényeit is figyelembe kellene venni! Még ma is ritka az olyan nő, aki tíz percen belül nemcsak fel tud izgulni, hanem ki is tud elégülni. Ha tehát a férfi nem akar önző módon, egyoldalú előnyökre szert tenni, akkor kicsit vissza kell fognia magát, lassítania kell saját szexuális izgalmi folyamatát, vagy más módon kell elősegítenie partnere kielégülését. Csakhogy ez az, amire sokan még ma sem képesek. Pedig többnyire szenvednek tőle, s szeretnének változtatni a helyzeten. Ilyenkor az is meg szokott történni, hogy átmenetileg nagyon visszafogják magukat, úgyannyira, hogy magát a szexuális izgalmat is leállítják. Az egyetlen megoldás ami eszükbe jut, hogy meg kell ismételni a közösülést. Erre azonban még a fiataloknál is várni kell néhány percet (nem is beszélve a 30 vagy 40 év felettiekről, akiknek fél óra, sőt több is kell).

Kétségtelen, hogy ez a megismétlés - az ún. második menet - valamivel hosszabb ideig szokott tartani, bár a fiataloknál gyakran nincs jelentős különbség.

Minthogy pedig a várakozási idő alatt általában nem foglalkoznak a partnerükkel, a nő szexuális izgalma is megszűnik. S ha emiatt csalódottnak érzi magát, másodszor esetleg nehezebben jön bele újra, s így a szeretkezés pár perces hosszabbodása sem elegendő számára. Ezáltal veszélyes körforgás alakulhat ki, s a szexuális zavar súlyosbodik.

Hogy aztán sor kerül-e harmadik és további "menetre"? Ez inkább csak akkor szokott előfordulni, ha azt a nő is kívánja. Márpedig, ha először nem elégült ki, aligha kívánja.

Végeredményben azt mondhatjuk, hogy még napjainkra is a túl gyors szeretkezés jellemző. S amikor valakitől azt halljuk, hogy 3-4 óra hosszat - vagy "egész éjjel" szeretkezett, akkor ez a legritkább esetben jelent "karezzá"-t, vagyis órákra elnyújtott közösülést, hanem inkább több, rövid aktust. Ezek számát sokan - dicsekvésből - hajlamosak eltúlozni. Még a fiatal férfiaknál is ritkán fordul elő 4-5 menetnél több néhány órán belül.

Még ritkább, hogy túl lassú a szeretkezés. Ez különben is nagyon relatív, hiszen vannak, akiknek az egyórás szeretkezés sem túl lassú, míg másoknak fél óra is sok. Az utóbbi akkor szokott előfordulni, ha valaki nem élvezi, nem kívánja vagy erőlteti - és már elfáradt. Nőknél gyakoribb, férfiaknál viszont igen ritka, hogy túl sokára, nehezen tudnak kielégülni.