Mikrob�kban k�sz�lhetnek az optikai sz�m�t�g�pek �j gener�ci�j�nak alkatr�szei, miut�n lezajlott az els� sikeres k�s�rlet, mely sor�n f�lvezet� krist�lyokat n�vesztettek egy bakt�rium belsej�ben.

A technika v�gleges v�ltozata olyan eszk�z�ket eredm�nyezhet a bakt�riumok k�zrem�k�d�s�vel, mint tranzisztorok vagy f�nykibocs�t� di�d�k, melyek mind�ssze n�h�ny nanom�ter �tm�r�j�ek, �ll�tj�k az eredm�nyt el�r� kutat�k. Ilyen par�nyi LED-ekre lesz sz�ks�g a f�ny el��ll�t�s�ra a tervezett ultragyors mikrochipekben, melyek az elektromos helyett optikai jeleket fognak haszn�lni az adatok feldolgoz�s�hoz. A LED-ek alakj�nak, m�ret�nek �s krist�lyszerkezet�nek kontroll�l�sa l�tfontoss�g�, mivel ezeken az ar�nyokon m�r a kvantum fizikai hat�sok is bel�pnek a k�pbe. Ezek a hat�sok k�pesek finoman befoly�solni, vagy ak�r �szlelhetetlenn� tenni a nanokrist�lyok �ltal kibocs�tott f�ny hull�mhossz�t, ez�rt a kutat�k a biol�gi�hoz fordultak a fizikai tulajdons�gok feletti fel�gyelet �rdek�ben.

Brent Iverson �s munkat�rsai az austini Texas Egyetemen k�v�ncsiak voltak vajon siker�lne-e el��ll�taniuk egy f�lvezet� krist�lyt egy egyszer� E.coli bakt�riumban, az�ltal hogy r�veszik a sz�ks�ges hozz�val�k, mint k�l�n�ll� ionok elfogyaszt�s�ra a bakt�rium term�szetes ionsz�ll�t� rendszerei haszn�lat�val. Ez�rt elhelyeztek egy E.coli teny�szetet egy kadmium klorid oldatban majd n�trium szulfidot adtak hozz�. A bakt�rium val�ban felvette a kadmium �s a szulfid ionokat, melyek reakci�ba l�pve a mikrob�k belsej�ben f�lvezet� kadmium szulfid nanokrist�lyokat hoztak l�tre.

Egy �tlagos bakt�rium k�r�lbel�l 10 000 nanokrist�lyt �ll�tott el�, melyek m�retben 2 �s 5 nanom�ter k�z�tt v�ltakoztak, ez megk�zel�t�leg 25000-szer v�knyabb egy emberi hajsz�ln�l. A kutat�knak azonban m�g fel kell fedezni�k, mi befoly�solja a krist�lyok m�ret�t, illetve mi akad�lyozza meg �ket abban, hogy 5 nanom�tern�l nagyobbra n�jenek. A v�gc�l az egyforma m�ret� krist�lyok l�trehoz�sa, melyek ezut�n m�r alkalmazhat�k lenn�nek az optikai chipekben.

Mindazon�ltal t�bben szkeptikusan figyelik a texasi csapat t�nyked�s�t, ilyen p�ld�ul Dennis Winge, a Utah Egyetem tud�sa, aki maga is v�gzett hasonl� k�s�rleteket n�v�nyi �s �leszt� sejtekkel �s miut�n beazonos�totta a krist�ly m�ret��rt felel�s anyag mibenl�t�t, k�nytelen volt meg�llap�tani, hogy rendk�v�l neh�z ir�ny�tani a krist�lyform�l�d�st.

Iverson m�g keresi ezt az anyagot az E.coli eset�ben. A bakt�riumot nagyon k�nny� laborat�riumban kiteny�szteni �s manipul�lni, ez�rt rem�li, hogy ha egyszer r�akad a titok nyitj�ra, akkor m�r j�val gyorsabb el�rehalad�st tud el�rni, mint tud�st�rsai a n�v�nyi vagy �leszt� sejtjeikkel.

 

2005 jan

 

Rich�rd Bal�zs