Két tudós, akik szerint a jelenlegi Gergely-naptár már elavult, olyan naptárakra tett javaslatot, melyek szerintük felülmúlják a jelenlegi rendszert, és hatalmas gazdasági hasznot hozna.

Mindkét új terv világszerte elfogadtatná az egyetemes időszámítást, valamint a dátumok napokhoz való kötését, melyek soha nem változnak, például január 1. minden évben vasárnapra esne. Az új rendszerek alkotói szerint terveik az egyének és a vállalkozások számára is tekintélyes pénzeket, időt és fáradságot spórolnának meg, amit most az átütemezésekre fordítunk.

A Johns Hopkins Egyetem sajtóközleménye szerint az egyik ilyen rendszer a Richard Conn Henry, az egyetem fizikai és csillagászati karának professzora által kiagyalt "naptár és időterv" névre hallgató rendszer, ami egy Fortran számítógépes program felhasználásával a számokat matematikai egyenletekbe zsúfolta és így adta ki a naptárszerkezetet. Henry tervezete szerint minden hónap vagy 30, vagy 31 napból állna. A szökőévek helyett - ami szinkronban tartja a naptárat az évszakok változásával - öt- vagy hatévente egy egyhetes "mini-hónapot" iktatnának be június és július közé. A Sir Isaac Newton után Newton-hétnek elnevezett hétnapos periódus Henry szerint fizetett szabadság lehetne mindenki számára.


Richard Conn Henry professzor bal kezében a mai naptárral, a másikban pedig az általa készített verzióval, melyben csak 30 és 31 napos hónapok lennének
Henry akkor kezdett bele naptár reformjába, amikor már belefáradt időrendjének évről évre történő átszervezésébe. "Amikor belekezdtem rájöttem, hogy ezzel a gazdaságnak is segíthetek az évenkénti év végi két elvesztegetett hét kiküszöbölésével. Véleményem szerint nagy gazdasági előnyei lennének, ezt azonban nem tudom bizonyítani" - mondta. A két "elvesztegetett hét" arra az időre utal, amit a legtöbb munkáltató és vállalkozás az ütemezések változtatásával tölt karácsony és újév környékén. Henry tervei szerint mindkét ünnep hétvégére esne, mint azt 2004-ben volt szerencsénk megtapasztalni.

A jelenlegi naptár 1582-től él, abban az évben módosította Gergely pápa a Julius Cézár által i.e. 46-ban létrehozott naptárat. A módosítások 11 napot eltávolítottak az 1582. évből, aminek hatására október 4. után rögtön október 15. következett. A kihívás akkor is ugyanolyan nagy volt, mint ma, a naptár alkotóinak egy kiegyensúlyozott rendszert kell alkotniuk egy tizedes tört számból, 365,2422-ből, ennyi nap alatt kerüli meg a Föld a Napot.

Nem Henry az egyetlen, aki szerint a Gergely-naptárra ráférne egy nagyjavítás. "Egy állandó naptár mindenki életét leegyszerűsítené" - nyilatkozott Irv Bromberg a Toronto Egyetem klinikai biokémikus professzora. "Lehetővé tenné az állandó ütemezéseket, a fix ünnepnapokat, születésnapokat, évfordulókat, emléknapokat és még sorolhatnám, valamint rengeteg erőforrást és pénzt szabadítana fel, amit minden évben felemésztenek a naptár váltakozó hétköznapjai miatti átszervezések."

Bromberg is előadta saját terveit, melyet 454 szimmetria naptárnak nevezett el, ami Henry rendszerével ellentétben a plusz szökőhetet az év végére helyezné el. Bromberg számításainak egyik kulcsa az úgynevezett "orbitálisidő", amit ő a Star Trekből ismert "csillagidőhöz" hasonlít, bár elismeri, a sorozat írói nem kötötték ezt semmilyen különösebb naptárrendszerhez. "Az orbitális idő az orbitális év egy pillanatát fejezi ki, ami az én definícióm szerint 360 fok osztva a szoláris hosszúság hosszú távú napi változásának középértékével" - magyarázta Bromberg.

Mindkét tudós reméli, hogy a jelenlegi naptár hamarosan megreformálásra kerül. Henry ennek érdekében egy mozgalmat is elindított a világhálón a 2006 Nemzetközi Szövetsége néven, melynek célja az új rendszer 2006. január 1-i bevezetése. "Ez kormányzati támogatást igényel" - mondta Henry. "Nem csak az Egyesült Államok vagy Kína, de az összes nemzet részéről. Ha a gazdasági haszna jelentős, akkor úgy vélem be is fog következni a változás."

Richárd Balázs

2005 január

Dr. Irv Bromberg