Margarita Marinova és kollégái az Ames Kutató Központban úgy vélik, hogy ugyanaz a légköri kölcsönhatás, ami egyre kellemetlenebb kihatásokat eredményez a Földön, áldásos lehet a Marson, amit többen több okból is erősen vitatnak. Egyesek szerint a földlakóknak nincs joguk megzavarni egy másik bolygó éghajlatát, míg mások a Marsban az emberiség menedékét látják, amennyiben a Földön tovább romlik a helyzet. Megint mások azt bizonygatják, hogy a Mars valószínűleg melegebb és vizesebb volt a múltban, és feltehetően az életnek is otthont adott, így a fenti állapotok visszaállítása érdekes eredményeket hozna.

"Életet vinni a Marsra és tanulmányozni annak fejlődését hozzájárulna evolúciós ismereteinkhez és ahhoz a képességhez, hogy az életet más világokhoz alakítsuk, és tovább szaporítsuk" - érvelt Marinova. "Mivel a Mars felmelegítésével a múltat, egy lakhatóbb állapotot állítanánk vissza, lehetőséget kapna bármely szunnyadó élet a bolygón, hogy új erőre kapjon, és tovább fejlődjön."

A kutatók szerint a mesterségesen megalkotott gázok - melyeket a helyszínen állítanának elő - minimális káros hatással lennének az élő organizmusokra és az ózonrétegre, viszont kivételesen hosszú élettartammal bírnának a környezetben, hozzátéve, hogy hatékonyságuk közel tízezerszerese lenne a széndioxidnak. Marinováék elkészítették a marsi légkör számítógépes modelljét, majd négy, a fent említett gáz "hozzáadásával" elemzéseket készítettek, hogy megtalálják a feladatra legalkalmasabbat.

Tanulmányuk a fluorin-alapú gázokra összpontosult, melyek a Mars felszínén eleve megtalálható elemekből állnak és köztudottan hatékonyak az infravörös hőenergia elnyelésében. A kutatók rájöttek, hogy egy oktafluórpropán néven ismert elegy (C₃F₈) állítja elő a legerősebb felmelegedést, sőt más hasonló gázokkal kombinálva a hatás tovább fokozható. A modellek szerint 300 ppm (parts per million, azaz 10^-6-on) arányú gázkeverék marsi levegőbe való juttatása fékezhetetlen üvegházhatást váltana ki, instabilitást hozva létre a sarkvidéki jégrétegekben, ami lassan elpárologtatná a bolygó felszínén található fagyott széndioxidot. Az újonnan a légkörbe jutó széndioxid további melegedést és olvadást, valamint a légnyomás emelkedését eredményezné. A folyamat befejeződéséhez évszázadokra vagy akár egy évezredre is szükség lehet, de mivel a szükséges összetevők rendelkezésre állnak a bolygón, ezért egy emberi expedíció közreműködésével lehetséges lenne az elindítása.

A kutatók szerint ez a legéletképesebb technika a hőmérséklet és a légnyomás emelésére, különösen, ha összevetjük a korábbi alternatívákkal, melyek közt olyanok szerepeltek, mint a sarkvidékek napfényelnyelő porral való beszórása, vagy hatalmas napfénygyűjtő tükrök pályára állítása a bolygó körül.

2005 febr. 10