pajzs egy f�mszerkezet lenne, amivel hasonl� hat�st �rhetn�nk el, mint a Star Trek Romul�njai, akik egyetlen gombnyom�ssal k�pesek voltak elrejteni �rhaj�ikat. A Pennsylvania Egyetem k�t kutat� m�rn�ke, Andrea Al� �s Nader Engheta professzor hangs�lyozta, hogy az �ltaluk "plazma pajzsnak" nevezett szerkezet jelenleg m�g csup�n elm�leti st�diumban van. Sz�m�t�saikr�l a Cornell Egyetem �ltal �zemeltetett arXiv fizikai weboldalon sz�moltak be.


Elmond�suk szerint pajzsuk a plazmonok, a f�mekben mozg� elektronfelh�k k�l�nleges tulajdons�gait akn�zz�k ki. A plazmonok a l�that�v� v�l�s alapfelt�tel�nek, a t�rgyakr�l visszaver�d� vagy sz�tsz�r�d� f�ny kiiktat�s�ban j�tszanak szerepet. Al� �s Engheta fejteget�se szerint amennyiben a pajzs �gynevezett plazmon rezonanci�j�nak frekvenci�ja, vagy a frekvencia, amin az elektronfelh�k rezegnek, megk�zel�ti a f�ny frekvenci�j�t, a t�rgyak elt�nnek. "Ha siker�l a f�ny hull�mait ugyanarra a frekvenci�ra hangolni, mint a plazmon�t, akkor a f�ny elnyel�dik" - magyar�zta Dr. Ian Falconer, az ausztr�l Sydney Egyetem plazmafizikusa. "A f�ny t�nylegesen kereszt�l halad a pajzson �s b�rmi legyen benne, az l�thatatlann� v�lik."

Mindazon�ltal a kritikusabbak szerint a pajzsot minden egyes t�rgyhoz k�l�n finomra kellene hangolni, �s a pajzs csup�n a f�ny egy megadott hull�mhossz�n lenne k�pes m�k�dni. Ezen fel�l a hat�s csak akkor m�k�dik, ha a sz�tsz�r�d� f�ny hull�mhossza nagyj�b�l megegyezik a t�rgy m�ret�vel, ez�rt nem tudna elrejteni egy embert, mivel egy ember m�reteihez viszony�tva a term�szetes f�ny hull�mhossza j�val r�videbb.

A technika elm�letileg k�pes lenne a hagyom�nyos f�ny helyett hossz� hull�m� sug�rz�st alkalmaz� �rz�kel�k el�l elrejteni �rhaj�kat vagy m�s nagy objektumokat, ha viszont a val�s�g talaj�n maradunk, akkor legink�bb csillog�smentes anyagok vagy mikroszk�pikus l�thatatlan szond�k megalkot�s�hoz lesz alkalmazhat�, v�lekednek a kutat�k, akik munk�j�t a DARPA, egy amerikai V�delmi Kutat�si Projekt �gyn�ks�g finansz�rozza.