Margarita Marinova �s koll�g�i az Ames Kutat� K�zpontban �gy v�lik, hogy ugyanaz a l�gk�ri k�lcs�nhat�s, ami egyre kellemetlenebb kihat�sokat eredm�nyez a F�ld�n, �ld�sos lehet a Marson, amit t�bben t�bb okb�l is er�sen vitatnak. Egyesek szerint a f�ldlak�knak nincs joguk megzavarni egy m�sik bolyg� �ghajlat�t, m�g m�sok a Marsban az emberis�g mened�k�t l�tj�k, amennyiben a F�ld�n tov�bb romlik a helyzet. Megint m�sok azt bizonygatj�k, hogy a Mars val�sz�n�leg melegebb �s vizesebb volt a m�ltban, �s feltehet�en az �letnek is otthont adott, �gy a fenti �llapotok vissza�ll�t�sa �rdekes eredm�nyeket hozna.

"�letet vinni a Marsra �s tanulm�nyozni annak fejl�d�s�t hozz�j�rulna evol�ci�s ismereteinkhez �s ahhoz a k�pess�ghez, hogy az �letet m�s vil�gokhoz alak�tsuk, �s tov�bb szapor�tsuk" - �rvelt Marinova. "Mivel a Mars felmeleg�t�s�vel a m�ltat, egy lakhat�bb �llapotot �ll�tan�nk vissza, lehet�s�get kapna b�rmely szunnyad� �let a bolyg�n, hogy �j er�re kapjon, �s tov�bb fejl�dj�n."

A kutat�k szerint a mesters�gesen megalkotott g�zok - melyeket a helysz�nen �ll�tan�nak el� - minim�lis k�ros hat�ssal lenn�nek az �l� organizmusokra �s az �zonr�tegre, viszont kiv�telesen hossz� �lettartammal b�rn�nak a k�rnyezetben, hozz�t�ve, hogy hat�konys�guk k�zel t�zezerszerese lenne a sz�ndioxidnak. Marinov��k elk�sz�tett�k a marsi l�gk�r sz�m�t�g�pes modellj�t, majd n�gy, a fent eml�tett g�z "hozz�ad�s�val" elemz�seket k�sz�tettek, hogy megtal�lj�k a feladatra legalkalmasabbat.

Tanulm�nyuk a fluorin-alap� g�zokra �sszpontosult, melyek a Mars felsz�n�n eleve megtal�lhat� elemekb�l �llnak �s k�ztudottan hat�konyak az infrav�r�s h�energia elnyel�s�ben. A kutat�k r�j�ttek, hogy egy oktaflu�rprop�n n�ven ismert elegy (C₃F₈) �ll�tja el� a leger�sebb felmeleged�st, s�t m�s hasonl� g�zokkal kombin�lva a hat�s tov�bb fokozhat�. A modellek szerint 300 ppm (parts per million, azaz 10^-6-on) ar�ny� g�zkever�k marsi leveg�be val� juttat�sa f�kezhetetlen �vegh�zhat�st v�ltana ki, instabilit�st hozva l�tre a sarkvid�ki j�gr�tegekben, ami lassan elp�rologtatn� a bolyg� felsz�n�n tal�lhat� fagyott sz�ndioxidot. Az �jonnan a l�gk�rbe jut� sz�ndioxid tov�bbi meleged�st �s olvad�st, valamint a l�gnyom�s emelked�s�t eredm�nyezn�. A folyamat befejez�d�s�hez �vsz�zadokra vagy ak�r egy �vezredre is sz�ks�g lehet, de mivel a sz�ks�ges �sszetev�k rendelkez�sre �llnak a bolyg�n, ez�rt egy emberi exped�ci� k�zrem�k�d�s�vel lehets�ges lenne az elind�t�sa.

A kutat�k szerint ez a leg�letk�pesebb technika a h�m�rs�klet �s a l�gnyom�s emel�s�re, k�l�n�sen, ha �sszevetj�k a kor�bbi alternat�v�kkal, melyek k�zt olyanok szerepeltek, mint a sarkvid�kek napf�nyelnyel� porral val� besz�r�sa, vagy hatalmas napf�nygy�jt� t�kr�k p�ly�ra �ll�t�sa a bolyg� k�r�l.

2005 febr. 10