Ki ne ismern� a tokl�szt? Gyerekkorunkban sokat j�tszottunk vele, elcsod�lkoztunk k�l�n�s tulajdons�g�n, hogy az �sszed�rzs�lt k�t alkarunk k�z� t�ve egyre feljebb "m�szik". Tudtuk, hogy m�g v�letlen�l sem szabad lenyelni, mert nagy bajt okoz. Azt azonban nem is sejtett�k, hogy a vesz�ly t�nylegesen mekkora.

Az eg�r�rpa term�s�t, ami legink�bb egy b�zakal�szra eml�keztet, nevezi a k�znyelv tokl�sznak. Ilyenkor tavasszal a j�rd�k ment�n, a nem karbantartott mez�k�n n�h�ny h�t alatt kal�szba sz�kik ez a f�f�le, majd hetek alatt elsz�rad �s sz�thullatja sz�raz, s�rga term�s�t. A tokl�sznak megvan az a nagyon rossz tulajdons�ga, hogy b�rhova bef�r�dva egyre beljebb ker�l, �s a rajta l�v� sz�lak megakad�lyozz�k abban, hogy kifele mozduljon el. Hegyes v�ge r�v�n gyakorlatilag a kutya b�rmely testny�l�s�ba vagy a b�re al� bef�r�dhat, ahonnan csak az �llatorvos tudja elt�vol�tani.

A tokl�sz leggyakrabban a kuty�k f�l�be ker�l , ahol nagyon r�vid id� alatt kialakul a k�ls� hall�j�rat gyullad�sa. Lak�sban tartott kuty�kn�l a gazdi arra lesz figyelmes, hogy a kutya s�ta k�zben vagy haza�rve hirtelen r�zni kezdi a fej�t. Kertben tartott kuty�k, vagy kev�sb� figyelmes gazdik eset�ben sokszor csak j�val k�s�bb, a kialakult f�lgyullad�s t�neteit �szlelik: a kutya r�zza, esetleg ferd�n tartja a fej�t, d�rzs�li a f�leit, a f�lekben b�z�s v�lad�k gy�lik �ssze. Friss esetben �ltal�ban el�g az �llatorvosnak a tokl�szt elt�vol�tania, r�gebbi esetben sokszor m�r a sz�trohadt tokl�szt megtal�lni sem egyszer� a felgy�lemlett v�lad�kban, �s ilyenkor mindig a hall�j�rat-gyullad�st is kezelni kell.

Sokkal bonyolultabb a helyzet, ha a tokl�sz a kutya b�r�n vagy egy�b testny�l�sain (pl. szem, orr, sz�j, tasak, h�vely) kereszt�l f�r�dik be. Ilyenkor a kutya mozg�sa r�v�n a tokl�sz egyre beljebb jut, �s ak�r t�bb centm�terre is elt�volodhat a bef�r�d�s hely�t�l, szerte�gaz� j�ratokat hagyva maga ut�n. Ez gyakran szinte lehetetlenn� teszi a sz�troncsolt sz�vetek k�zt az idegentest megtal�l�s�t. A f�lek ut�n tal�n a leggyakoribb, hogy a l�bujjak k�zt f�r�dik be a tokl�sz. Eleinte csak egy kis duzzanat l�tszik, majd kialakul egy gennyes t�lyog, ami k�s�bb kifakad, a kutya nyalja a l�b�t, s�nt�t. A gazdi sokszor csak a gennyez� sipolyny�l�st veszi m�r �szre, ami nem akar begy�gyulni. A tokl�sz beker�lhet az �llatok szem�be, ahol gennyes k�t�h�rtya-gyullad�st okoz. A kutya beszippanthatja a tokl�szt, amit hosszas pr�szk�l�s jelez, bef�r�dhat a kutya sz�j�ba, szuka kuty�k h�vely�be vagy kan kuty�k tasakj�ba.

Mit lehet tenni? A legbiztosabb nagy �vben elker�lni a tokl�szos ter�leteket. Ha ez nem megoldhat�, akkor l�g� f�l� kuty�kn�l �rdemes a f�lek bels� fel�let�r�l, hossz�sz�r� kuty�kn�l legal�bb a l�bv�geken leny�rni a sz�rt. Rendszeresen �t kell n�zni a kuty�kat �s kiszedegetni a sz�r k�z�l a fennakadt tokl�szokat, m�g miel�tt bef�r�dn�nak. Mivel a sp�nielek a legink�bb hajlamosak a tokl�szok begy�jt�s�re, sokan egy kis sapk�t h�znak a fej�kre, hogy �gy el�zz�k meg a tokl�szok �ltal okozott f�lgyullad�st.

�s m�g valami: aki teheti, gyoml�lja ki a kertj�b�l vagy a h�z el�l ezt a sok bossz�s�got okoz� n�v�nyt, lehet�leg m�g a kal�szbasz�k�s el�tt, de mindenk�ppen m�g miel�tt elhullatn� a magjait.

V�r�mleny a f�lkagyl�n

(othaematoma)

A f�lbetegs�g l�nyege az, hogy valamilyen z�z�d�s, �t�d�s, a f�lkagyl�t �rt tompa behat�s, k�ls� hall�j�rat-gyullad�st k�s�r� fejr�z�s k�vetkezt�ben a s�r�lt erekb�l ki�raml� v�r a f�lkagyl� bels� fel�let�n a b�r �s a f�lkagyl� porca k�z�tt felhalmoz�dik. A f�l megduzzad, hull�mz� tapintat� lesz. A f�lkagyl� �ll�sa megv�ltozik, a fel�ll� f�l lehajlik, a l�g� f�l a fejt�l el�ll. Ha s�r�l�s k�vetkezt�ben az �gy kialakult v�r�mleny fert�z�dik, t�lyog alakulhat ki.

A betegs�g k�rj�slata kedvez�, de a f�lkagyl�n m�g idejekor�n v�gzett szakszer� kezel�s ut�n is maradhat vissza deformit�s. A csapol�s �s a v�r�mleny lesz�v�sa nem vezet eredm�nyre, s�t a fert�z�s vesz�lye miatt ellenjavallt.

A gy�gykezel�s m�t�ti, aminek l�nyege az, hogy a v�r�mleny megnyit�sa ut�n annak tartalm�t elt�vol�tjuk, majd a k�t fal�t varratokkal egyes�tj�k.