K�t�h�rtya-gyullad�s

A kuty�k leggyakoribb szembetegs�ge. Ha a gyullad�s sor�n termel�d�tt v�lad�k sav�s, k�nnyszer� vagy ny�lk�s, akkor k�t�h�rtya-hurutr�l, egy�b esetekben k�t�h�rtya-gyullad�sr�l besz�l�nk. Leggyakoribb form�i a k�vetkez�k:

– Heveny k�t�h�rtya-hurut. Okai k�z�tt szerepelhetnek szembe ker�lt idegen testek (pl. rovarok), a szemh�j hib�s befordul�sa (entropium), a szemh�j hib�s kifordul�sa (ectropium), a szemh�j pillasz�reinek szab�lytalan �ll�sa (trichiasis, illetve districhiasis), mint mechanikai okok, k�miai anyagok (pl. enyh�bb savak, illetve l�gok), vitaminhi�ny (pl. A-vitamin hi�ny), v�rusos fert�z� betegs�gek (pl. szopornyica), illetve er�s napf�nysug�rz�s. A k�t�h�rtya kipirult, duzzadt, f�jdalmas. A kutya bels� szemzug�nak t�j�k�n ny�lk�s-hurutos v�lad�k jelenik meg, ez csorg�t alkothat. A szemr�s a norm�lisn�l sz�kebb. A szembe ker�lt idegen testeket halad�ktalanul el kell t�vol�tani. Egy�b esetekben a kiv�lt� k�rokok kik�sz�b�l�se �s szemcseppek felhaszn�l�sa sz�ks�ges.

– Id�lt k�t�h�rtya-hurut. Ugyanazok a k�rokok id�zik el�, mint a heveny k�t�h�rtyahurutot, hat�suk azonban intenz�vebb �s tart�sabb. A k�t�h�rtya m�rs�kelten kipirult, a duzzanat enyh�bb fok� �s t�m�tt. A bels� szemzug t�j�k�n kev�s a s�r� v�lad�k. A b�ntalom kezel�se hosszadalmas, nagy t�relmet �s gondoss�got ig�nyel. A szemcseppeket, illetve szemken�cs�ket gyakran v�ltoztatni is kell.

– T�sz�s k�t�h�rtya-gyullad�s. �ltal�ban az id�lt k�t�h�rtyahuruthoz csatlakozik. Sokszor tart�s mechanikai hat�sok, por vagy f�st id�zik el�. A k�t�h�rtya alatti nyirokt�sz�k megduzzadnak. A k�t�h�rtya kipirult, megvastagodott. Fokozott a k�nnyez�s, a kutya vakarja, d�rzs�li a szem�t. Gy�gykezel�s hasonl� az id�lt k�t�h�rtyahurutn�l le�rthoz. S�lyosabb esetben el�zetes �rz�stelen�t�s ut�n a nyirokt�sz�ket kapar�kan�llal elt�vol�tjuk.

– Gennyes k�t�h�rtya-gyullad�s. Gennyeszt� bakt�riumok okozz�k. Kialakulhat allergi�s alapon is. Ha csak az egyik szemen alakul ki, idegen testek el�id�zte s�r�l�s �s fert�z�s k�vetkezt�ben alakul ki. A k�t�h�rtya �l�nkv�r�s, duzzadt, a szemr�sb�l b�s�ges gennyes v�lad�k �r�l.

A b�ntalmat s�lyos f�nyker�l�s �s f�jdalmass�g k�s�ri. S�lyosabb esetben �ltal�nos t�netek is megfigyelhet�ek (l�z, b�gyadts�g, gyenges�g, �tv�gytalans�g). Idegen testek okozta gennyes k�t�h�rtya-gyullad�s eset�n az idegentestet halad�ktalanul elt�vol�tjuk. Antibiotikumos kezel�st helyileg mindig alkalmazunk, ha azonban �ltal�nos t�netek l�ptek fel, akkor tabletta vagy injekci� alkalmaz�sa is sz�ks�ges.

– �lh�rty�s k�t�h�rtya-gyullad�s. Okai k�z�tt szerepelhetnek mar� hat�s� vegyszerek (leggyakrabban oltott m�sz), forr� f�st vagy folyad�k. L�trej�het gennyeszt� bakt�riumos fert�z�s ut�n, illetve s�lyos A-vitamin hi�ny k�vetkezt�ben. A k�t�h�rtya fel�let�n v�konyabb, k�nnyen lev�laszthat� �lh�rty�k tal�lhat�ak. Ezek az �lh�rty�k hosszan elh�z�d� esetben az alappal szorosan �sszef�ggenek �s nehezen elt�vol�that�ak. A vegyszereket azok term�szet�vel ellent�tes savval, illetve l�ggal k�z�mb�s�tj�k. Minden egy�b esetben az alapbetegs�get gy�gykezelj�k.