A nagymacsk�k k�z�l a legnagyobb, minden alfaja vesz�lyeztetett. A tigrisek k�z�l is a szib�riai tigris a legnagyobb. Hossza 2,5 - 3,5 m, s�lya 250 - 300 kg. Sz�re r�vid, sima, csak a pof�in hosszabbodik meg szak�llszer�en. Oroszorsz�g �szaki t�jain �l, vastag zs�rr�teg v�di a rendk�v�l kem�ny t�li hideg ellen. Lak�hely�n nem sok eles�ge akad, ez�rt ez a mag�nyos ragadoz� nagy t�vols�gokat j�r be, mire zs�km�nyra lel. Vastag bund�ja v�r�sess�rga sz�n� �s sok feh�r is van benne, hogy jobban beleolvadjon a h�f�dte szib�riai t�jba.

A legelterjedtebb alfaja a beng�li tigris. H�mjeik rendszerint mag�nyosan �lnek �s f�ltve �rzik territ�riumukat. A n�st�nyek azonban sz�vesen �llnak �ssze h�mekkel is, �s m�s n�st�nyekkel is.

Territ�rium�nak hat�rait vizelet�vel jelzi, de azzal is figyelmezteti jelenl�t�re fajt�rsait, hogy �les karm�val nyomokat hagy a f�k t�rzs�n. Nagy ereje �s kit�n� �rz�kszervei ellen�re a tigris sok id�t �ldoz a vad�szatra, mivel t�z t�mad�sb�l csak egy sikeres. 10 - 20 m- re k�zel�ti meg �ldozat�t, egy vill�m gyors ugr�ssal r�veti mag�t �s nyakszirten ragadja. A kisebb �llatokat egy harap�ssal meg tudja �lni, a nagyobbakat ler�ntja a f�ldre, majd ott �tharapja a torkukat. A meg�lt pr�d�t fedez�k�be vonszolja, majd eszik �s iszik, elrejti a maradv�nyokat �s szund�t egyet. Ezut�n �jb�l visszat�r, hogy befejezze a lakom�t. �ltal�ban csak az �reg, kopott fog�, cs�kkent �letenergi�j� tigris t�pl�lkozik a szarvasn�l, antilopn�l, vaddiszn�n�l k�nnyebben elfoghat� emberrel. De a fiatalabbak sem vesz�lytelenek, ugyanis ha nem tudnak elmenek�lni, akkor �pp�gy t�madnak, mint a h�zi macska.

A szib�riai tigris �let�ben nincs egy kit�ntetett p�rz�si id�szak. A n�st�nyek vizelet�kkel �s a karom �les�t�s nyomaival jelzik, hogy k�szek a p�rosod�sra. Egyszerre 2 - 4 vak k�lyk�t hoznak a vil�gra. Az anyatigris szoptatja, �s eleinte szinte sosem hagyja magukra �ket. A k�ly�k szeme k�t h�t m�lva ny�lik ki, ekkor n�nek ki els� fogaik is. F�l�vesen viszi �ket anyjuk el�sz�r vad�szni. Csak 3 - 5 �vesen v�lnak el v�gleg anyjukt�l �s foglalnak saj�t territ�riumot.

K�z�p-India magas hegys�geiben �l� p�ld�nyok k�z�tt halv�nys�rga vagy feh�r alapsz�n� is akad, ezek szeme k�k. A feh�r tigrisek egyre n�vekv� sz�ma annak k�sz�nhet�, hogy a tigris nem �rz�keny a rokonteny�szt�sre, �gy a tesv�rek �s a m�s v�rs�gi kapcsolatban �ll�k is szapor�that�k egym�ssal.

A tigrisek olyan s�lyos zs�km�ny�llatokat is elvonszolnak, melyhez �t ember ereje is kev�s lenne. A tigrisnek naponta 9 - 10 kg h�sra van sz�ks�ge ahhoz, hogy a hideg �ghajlati viszonyok k�z�tt �letben maradjon. Feljegyz�sek szerint az eddig megfigyelt legs�lyosabb szib�riai tigris 384 kg volt.