A fajta t�rt�nete:
R�g�szeti leletek bizony�tj�k, hogy m�r a n�pv�ndorl�s kor�ban is �ltek kop� t�pus� kuty�k a K�rp�t-medenc�ben. Ezek fennmaradt p�ld�nyaival keveredtek a honfoglal� magyarokkal �rkez� kop�k. �gy alakult ki a pannon kop�, az erd�lyi kop� k�zvetlen �se. Ez a folyamat az �rp�dh�zi kir�lyok uralkod�sa idej�re esett. Az Erd�lybe ker�lt p�ld�nyok a saj�tos vad�szati viszonyok k�vetkezt�ben fokozottan sz�v�s �s b�tor kuty�v� fejl�dtek az �vsz�zadok sor�n.
A legels� �r�sos eml�k 1237-b�l sz�rmazik, Copou alakban. Ismertek m�g a Kopou, Copo, Kopo, Kopp� �r�sm�d� eml�t�sek, k�l�nb�z� dokumentumokban. A kop� etimol�giai eredete az elkap� sz�ra vezethet� vissza.
A rom�n teny�szt�k maguk�nak vallj�k az erd�lyi kop�t. Miut�n egy�rtelm�v� v�lt, hogy Rom�nia nem ismertetheti el nemzeti fajtak�nt, 1947-ben napvil�got l�tott egy rom�n rendelet, mely a vad�llom�nyra k�ros d�vadnak min�s�tette �s a magyar ag�rral egyetemben kiirt�s�t �rta el�.
A XIX. sz�zad v�ge fel� az erd�lyi kop� m�g meglehet�sen elterjedt volt �gy Magyarorsz�gon, mind Erd�lyben, de sajnos, a magyarorsz�gi vad�szati m�dszerek v�ltoz�sa a XX. sz�zad els� fel�re teljesen visszaszor�totta a fajt�t. Az Erd�lyben megmaradt p�ld�nyokat ugyanakkor az el�bb eml�tett rendelet hat�sa t�zedelte meg. 1944 �s 1969 k�z�tt egyetlen almot sem jelentettek be - az FCI nyilv�ntart�sa szerint a fajta teljesen kihalt.
Dr. Fodor Tam�s�, Gy�rffy Lajos� illetve a kolozsv�ri illet�s�g� Bogd�n Imr�� a fajta megment�s�nek �rdeme.
Az erd�lyi kop� els� r�szletes le�r�s�t Czynk Ede, kor�nak jeles vad�szati �r�ja k�sz�tette. Egy osztr�k vad�sz�js�gban, a Waldmannsheil 1901. �vi harmadik �s negyedik sz�m�ban jelent meg tanulm�nya "Die Siebenb�rger Bracke" c�mmel. A le�r�st nagyszebeni (ma Sibiu, Rom�nia) kop�k k�p�vel dokument�lta.
A magyar standard elk�sz�t�se ut�n az FCI hivatalosan, nemzetk�zileg is elismerte az erd�lyi kop�t, s kilencedik magyar kutyafajt�nknak nyilv�n�totta.

Term�szete, tulajdons�gai:
J�indulat�, b�tor, kitart�. Alapterm�szete nyugodt, kiegyens�lyozott, ugyanakkor hat�rozott, temperamentumos. Akt�v �s mozg�kony kutya, lak�sban tartva viszont mindig nyugodtan viselkedik. Szellemi �retts�g�t �gy 2-3 �ves kor�ra �ri el. Az erd�lyi kop� remek�l �rzi mag�t t�rsas�gban, t�k�letesen elvan fajt�rsaival. Egy�b h�zi�llatok kev�sb� vannak biztons�gban t�le. Ez a ritka magyar fajta csod�latosan kij�n a gyerekekkel, idegenekkel szemben tart�zkod� �s gyanakv�. Sz�rzete r�vid �s f�nyes, a hossz�l�b� v�ltozat sz�re valamivel durv�bb tapint�s�. �n�ll� gondolkod�s�, �rtelmes �s bar�ts�gos. Igazi vad�szkutya, kiv�l� szagl�ssal �s v�gtelen kitart�ssal. A vad�szattal kapcsolatos tennival�kat szinte mag�t�l v�gzi, egy�b dolgokra is megtan�that�, de ahhoz sok id� �s t�relem sz�ks�ges. Mozg�sig�nye nagy, napi n�h�ny �r�s s�t�ltat�s sz�ks�ges a sz�m�ra. Sz�vesen fut �s �szik. Hat�rtalan vad�sz�szt�ne miatt mindig legyen rendben a ker�t�s. Manaps�g legink�bb nyomk�vet�sre haszn�lj�k. Csal�di kuty�nak is kit�n�, de kiz�r�lag sportos csal�dok r�sz�re aj�nlott.

Honlapaj�nl�:
MEOE Kop� Klub: http://kopoklub.freeweb.hu/
Haszaj jancsi honlapja: http://radioklub.puskas.hu/ha5zaj/

Kennelhonlap:
Maros-Sz�ki Hunor: http://www.extra.hu/zadori/index.html
B�kkaljai Vad�rz�: http://www.extra.hu/Bukkaljai/
�si-Vad�sz kennel: http://www.extra.hu/Osi-Vadasz/