A fajta eredete:
�zsiai eredet� magyar terel� p�sztorkutya. A fajta "�st�rt�nete" val�sz�n�leg �sszefon�dik a Tibeti Terrier-�vel.
�si v�ltozata minden val�sz�n�s�g szerint a v�ndorl� nom�d p�sztorkod�ssal foglalkoz� �smagyarokkal ker�lt a K�rp�t-medenc�be.
Napjainkban m�r nem csak terel� p�sztorkutyak�nt haszn�lj�k. Kertes h�zak sikeres �rz�je, azonk�v�l a k�t vil�gh�bor� k�z�tt eredm�nyesen alkalmazta a rend�rs�g is (rangos nemzetk�zi szakversenyek biztos nyertese volt). Az ut�bbi id�ben nagy hagyom�nnyal rendelkez� nemzetk�zi sz�ps�gversenyek k�z�ns�ge is elismer�ssel ad�zik sz�ps�g�nek - ak�r divatos fajt�v� is v�lhat.

Term�szete, tulajdons�gai:
�l�nk v�rm�s�klet�, rendk�v�l tanul�kony fajta. B�tor, szinte semmit�l sem f�l. Gyermekszeret�, kit�n� h�z�rz�. Kedves, intelligens, �ber, ig�nytelen �llat. A kertes h�zak �rz�j�nek, bar�tnak egyform�n alkalmas j�sz�g. A puli sz�m�ra a legterm�szetesebb elhelyez�s, ha az eg�sz h�z k�rny�k�t, az eg�sz udvart szabadon j�rhatja. Lak�sban - nemezesed� bund�j�nak er�s szaga miatt - ne tartsuk. Vid�ki port�kra javasolt. Err�l a kuty�r�l el lehet mondani, hogy csak �ppen besz�lni nem tud. Szinte mindent meg�rt! A j�l nevelt puli nem csak gazd�ja szavait, de int�s�t, s�t szemeivel kifejezett akarat�t is parancsnak veszi, �s felt�tlen teljes�ti. Ugat�s, de kiegyens�lyozott kutya, b�r el�fordulhat, hogy id�sebb kor�ra kicsit kisz�m�thatatlann� v�lik. Idegenekkel szemben tart�zkod� �s k�s�bb sem kedvel meg mindenkit. Bizalmatlans�ga oda vezethet, hogy b�rki, sz�m�ra idegent megl�t a port�ja k�rny�k�n, azonnal ugat�sba kezd. Forgalmasabb k�rny�ken, ez folyamatos ugat�sba torkolhat, c�lszer� err�l id�ben leszoktatni. A puli fajt�rsaival �s m�s h�zi�llatokkal j�l kij�n. Szereti a csal�dj�t, k�z�l�k mindig kiv�laszt valakit, akit k�l�n�s figyelemmel �s szeretettel halmoz el. Remek terel� kutya, ez�rt az �llattart�k sz�vesen alkalmazz�k, ez a feladat a v�r�ben van. K�l�nleges sz�rzete az id�j�r�s minden viszontags�g�t�l megv�di. Mozg�s ig�nye k�zepes, szeret labd�zni, hanc�rozni.

Adatai:
Sz�re k�ly�kkorban t�m�tt, hull�mos, vagy g�nd�r lefut�s�. K�s�bb f�rt�ket k�pez, majd er�s szerkezet� szalagokat vagy zsin�rokat alkot. Sz�rk�nt�se durv�bb felsz�r�kb�l �s finomabb pehelysz�lakb�l �ll. A k�t sz�rt�pus hat�rozza meg bunda jelleg�t. A szemet erny�szer�en takarja a fej s�r� sz�rzete, �gy a fej g�mb�ly�nek t�nik.
Sz�ne: fekete, feh�r, fak� �s k�l�nb�z� �rnyalatai.
Marmagass�ga: Kanok ide�lis m�rete 41-43 cm. Szuk�k ide�lis m�rete 38-40 cm
Tests�ly: kanokn�l 13-15 kg, szuk�kn�l 10-13 kg.
Sz�r�t ny�rni nem szabad, mert el�fordulhat, hogy t�bb� nem n� meg.

K�pek:
http://www.ebmester.hu/puli.jpg

Honlapaj�nl�:
Hung�ria Puli-Pumi-Mudi Klub: http://pumik.eblap.hu/hppmk/
Hung�ria Puli Klub: http://www.puli.hu/
Puli F�ld- A Pulivil�g: http://puliland.uw.hu/

Kennelhonlapok:
Falstaff Puli kennel: http://falstaff.uw.hu/
Vaj�ni kennel: http://vajani.freeweb.hu/index.html
Farkashegyv�lgyi kennel: http://farkashegyvolgyipuli.freeweb.hu/index.html
Bog�rz�i-Boros: http://bogarzoiboros.freeweb.hu/
Loncsosi B�tor: http://www.tar.hu/frameset.phtml?path=/loncsosibator/indexh.html
Kal�csos kennel: http://www.soospek.hu/puli/puli.html
Cseri-Sub�s kennel: http://w3.enternet.hu/cserisub/
Hamzab�gi-Cimbor�m: http://www.kt1.hu/puli