Ez a fajta viszonylag �jkelet�, de egyre n�pszer�bb vil�gszerte. Belgiumb�l ered, ahol sv�jci r�kanyulat (ez nem t�rpe fajta) belga t�rp�vel keresztezve alakult ki. Egyes forr�sok szerint Jersey Woolie fajta is r�szt vett a kialakul�sban. Az eredm�ny: egy r�vidsz�r� ny�l, s�r�nnyel a feje k�r�l.
Mivel �j fajta, ez�ltal kiss� kiforratlan m�g, valamint ebb�l ad�d�an orsz�gonk�nt elt�r� standardjai vannak.
Angli�ban a min�l nagyobb �s egy�ntet�bb s�r�ny a c�l, Amerik�ban viszont a kicsiny�t�s is c�l a sz�p s�r�ny mellett. Ott egyre jobban hasonl�t k�llemileg a holland t�rp�re. N�lunk is egyre elterjedtebb, viszont el�gg� vegyes az �llom�ny, ak�r testnagys�g, ak�r s�r�nyforma tekintet�ben.
A s�r�nyess�gr�l tudni kell, hogy egy domin�ns g�n okozza, amely aljsz�r meghosszabbod�st eredm�nyez a nyak, a pofaalja, valamint a comb t�j�k�n. A g�n hat�sa nem egy�ntet�, ez�rt el�fordulhat nagyon sz�r�s, illetve kev�sb� d�s s�r�ny� �llat. De minden ny�l oroszl�nfej�nek tekintend�, amelyiknek b�rmekkora s�r�nye is van (ez lehet ak�r csak egy-k�t sz�l a f�lek k�z�tt, s�t, olyan eset is el�fordul, hogy k�ly�knek igen nagy sz�r� �llat a vedl�skor szinte simasz�r�v� v�lik). Mivel a fajta keverhet� minden tov�bbi n�lk�l a simasz�r� holland t�rp�vel, valamint sz�letik az alomban s�r�nyg�nt nem hordoz� simasz�r� egyed is, �gy a v�ltozatok sz�ma igen nagy.

A standard: (ez lenne a k�v�natos, de hossz� m�g az �t od�ig)

�ltal�noss�gban: Er�s, j�l lekerek�tett test, kerek fej, j�l kifejezett orrt�j�kkal. K�zepes hossz�s�g�, j� csontozat�, egyenes v�gtagok, el�g magas tart�s, mely l�ttatja a mellkasi r�szt, �s a s�r�nyt (a ny�l nem fekhet, hanem �l� pozit�r�j�nak kell lennie). A f�l fel�ll�, max. 7.62 cm (3 inch). (L�that�an sokkal hosszabb, mint a holland t�rp�n�l, de m�r vannak t�rekv�sek a kisebb�t�s�re.) Minden elfogadott sz�nben l�tezik, de mivel m�g csak elfogad�s alatt l�v� fajta, �gy a k�vetkez� sz�nekben �ll�that� ki (Amerik�ban. N�lunk ilyen megk�t�sr�l m�g nem hallottam, az angolok pedig elfogadj�k minden sz�nben): vadas, piros szem� feh�r, k�k szem� feh�r, fekete, th�ringiai, szi�mi.
A s�ly: kb. 1.7 kg (Amerik�ban enn�l nagyobb nem lehet, mert az kiz�r�st von maga ut�n).
A s�r�ny: j�l fejlett, d�s, k�rbe�ri a fejet, de az arcorri r�sz �s a szemek k�zti r�sz sima sz�r�. A sz�r 5-7.5 cm (2-3 inch) hossz�.

A sz�rzet: a s�r�ny kiv�tel�vel norm�l hossz�s�g� az eg�sz testen. A combokon, f�leg fiatal �llatokon, "nadr�g" lehets�ges, amely eln�zhet�, de nem k�v�natos (ehhez csak annyit, hogy itt m�g vit�k folytak a standard le�r�sban, mivel a s�r�ny g�n a combokon l�v� sz�rzetre is hat, �gy �ltal�ban egy j� s�r�ny� egyednek a combj�n is nagy a sz�r. Ez k�s�bb, egy-k�t �ves korban elt�nhet. Teh�t vannak m�g �rdekes dolgok, mivel a genetik�t el�g neh�z "meger�szakolni". Ilyen m�sik �rdekess�g, hogy k�k sz�r� �llatn�l k�v�natosnak tartj�k a s�t�t szemet, pedig a k�ks�get okoz� g�n sz�rke szemet eredm�nyez, nincs s�t�t szem� egyed ilyen genot�pussal).
Hib�k: hossz� sz�rzet a f�l�n, finom fej, szeg�nyes sz�nezet, hossz� test, kifejezett sz�r a combt�j�kon, hossz� sz�r a tsten.
Kiz�r� hib�k: s�r�ny a f�l�n, a pofat�j�kon, foghib�k, t�ls�ly, s�r�nytelens�g.
Ide tartozik m�g a s�r�nyg�nt dupl�n hordoz� nyulak megeml�t�se. �k t�l sz�r�z�ttek a standard szerint, �gy ki�ll�t�sra nem vihet�k, viszont teny�szt�sben tart�suk indokolt, hiszen sima sz�r� egyeddel p�ros�tva 100% oroszl�nfej� ut�dokat adnak. Ez szint�n standard hiba, hiszen minden teny�szt� megtart ilyen egyedeket, viszont ha ki�ll�t�son nem b�r�lhat�k, nem ellen�rizhet� a k�llem. �gy tal�n ezen is v�ltoztatnak majd a v�gleges standardban. Tudni kell m�g, hogy ezeket a k�lyk�ket m�r sz�let�skor fel lehet ismerni. Ahogy sz�r�s�dni kezdenek, a norm�list�l elt�r�en kopasz marad a test als� fele, �s itt csak k�s�bb kezd n�ni a sz�r.
Az alomban sz�letnek oroszl�nfej�s�g g�nt nem hordoz� egyedek is. Ezek teljesen norm�l sz�r�ek lesznek. Ha fajtatiszt�n akarjuk tartani az �llom�nyt, ezeket is be lehet venni a teny�sz programba (mint fent volt m�r sz� r�la, a dupla oroszl�nfej� g�nes egyedekkel p�ros�tva "rendes" oroszl�nfej�eket kapunk).
Mindezek figyelembev�tel�vel azt mondhatjuk, hogy az oroszl�nfej�ek teny�szt�se nem egyszer� (de melyik fajt�� az?), viszont a kih�v�sok kedvel�inek val� feladat. Aki belekezd, olyann� alak�thatja saj�t teny�sz�llom�ny�t, amilyenn� szeretn�, mivel a nagy variabilit�s ezt megengedi (persze, arra az�rt nem �rt figyelni, hogy mindez standardon bel�l maradjon, vagy ki kell tal�lni egy �j standardot az �ltalunk teny�sztett fajt�hoz :o))
Sok sikert a k�s�rletez�shez!