A nyuszik szociális lények, mindig egymáson tartják a szemüket, kölcsönösen nyalogatják egymás bundáját, s "csevegnek" is.
Ahhoz, hogy nyuszkónk viselkedését megértsük, nem árt tisztában lennünk kommunikációs jelzésrendszerével. A nyulak halk állatok (itt tekintsünk el az éjszakai lármától), főleg szag és gesztusrendszer alapján érintkeznek, de ez nem jelenti azt, hogy némák lennének. Halálfélelmükben hangosan ordítanak, de ezen kívül is egy sor dörmögő, morgó hangot tudnak kiadni, jelezve a társaknak (s nekünk is) hangulatukat. Ezeket a hangokat legtöbbször mozdulatokkal is összekötik, hogy jeleik félreérthetetlenek legyenek.

HANGJELEK

Zümmögő, morgó hang: akkor hallatják, ha udvarolnak vagy párosodnak.
Sipító, csipogó hang: ha a kölykök kigurulnak a fészekből, ezzel a hanggal próbálják meg felhívni anyjuk figyelmét.
Röfögő morgás a kölykök között: az éhség jele. A kölykök hatalmasakat ugranak és közben ezt a hangot hallatják.
Visítás, sivalkodás: ha egy nyuszi halálosan megijed, vagy hirtelen fellépő, erős fájdalmat érez (pl. megharapja egy másik nyúl), akkor elkezdhet ordítani. Amikor egy - még nem kézhez szokott - kölyköt hirtelen kivesznek a fészekből, ő is ezt a hangot hallatja.
Fogcsikorgatás: a nyuszinak erős fájdalma van, kedvetlenül ücsörög egy sarokban, szeme fénytelen.
Fogcsattogtatás: a nyuszkó jól érzi magát. Alvás és simogatás közben gyakran hallhatjuk ezt a halk csattogást.
Halk, zümmögésre és csipogásra emlékeztető hang simogatáskor: nagyon jól érzi magát, élvezi a kényeztetést.
Morgás: elégedetlen. Ha pl. megfogjuk és hirtelen nem kap levegőt, gyors egymásutánban többször is kiadja ezt a durcás hangot. Ha a morgáshoz fújtatás is járul, és még a fülét is hátracsapja, vigyázzunk, mert ha ezeket a jeleket figyelmen kívül hagyjuk, egy gyors, támadó előreugrás következik, s kapunk egy lassan gyógyuló harapást vagy karmolást.

TESTBESZÉD

Felborul és "elgurul": jól érzi magát.
Kapar: nyugtalan, szeretne kijönni a ketrecből, vagy ha egy olyan ketrecbe tettük, amelyben röviddel azelőtt egy másik nyuszi volt, megpróbálja "kiásni" és felülírni a szagjeleket. Ivarzó nőstények gyakrabban kaparnak, s az „izgága" természetű egyedek is gyakrabban csinálják.
Dobol a hátsó lábával: megijedt, riadót fúj, figyelmezteti társait a veszélyre.
Finoman bökdös az orrával, s bebújik a kezünk alá: "Simogass meg."
Erős lökés, esetleg morgással társítva: "Most hagyj békén!"
Nyalogatás: a szeretet jele, egyértelműen a tudtunkra adja, hogy szeret bennünket.
Lapít, fülét a hátára szorítja, szeme kitágul: fél.
Oldalára fekszik, kényelmesen "elterül": nagyon jól érzi magát, szundikálni szeretne.
Kényelmesen "elül", fülét hátára szorítja (kivéve, ha lógófülű...): ez is jellegzetes pihenő pozíció.

KOMMUNIKÁCIÓ SZAGJELEKKEL

A nyulak háromféle szagmiriggyel rendelkeznek.

- Állmirigy: Ha állmirigyüket odadörzsölik egy tárgyhoz, az azt jelenti, hogy az a tárgy onnantól a tulajdonukba tartozik. Szaga az ember számára érzékelhetetlen, de a nyulaknak egyértelműen a tudtukra adja, ki ott a főnök.

- Végbélmirigy: az ürüléknek összetéveszthetetlen, egyedi szagot kölcsönöz, területjelző funkciója van.

- Lágyékmirigy: "személyazonosságiként" szolgál, rögtön megállapítható, hogy az illető nyuszi hölgy vagy úr, családtag vagy idegen. E mirigy alapján pl. azonnal felismeri egy nőstény a saját kölykét, a hím pedig megállapítja, hogy a nőstény ivarérett-e.