A m�sik n�pszer�, akv�riumban tartott faj. G�mb alak�, fedeles h�j� faj. D�l-Amerik�b�l sz�rmaz�, t�d�vel l�legz� puhatest�ek, melyeknek t�bb sz�nv�ltozata is l�tezik a kereskedelemben. A legelterjedtebb v�ltozat h�za s�t�tbarna, vil�gosabb cs�kokkal d�sz�tve. Fej�n k�t p�r tapogat� van, az ajaktapogat�, valamint a hosszabb tapogat�k, ezek alatt tal�lhat�k a szemek. Felt�n� a hossz�, 5-6 cm-es l�gz�cs�v�k, melyet a v�zb�l kidugva l�legeznek. Csipkel�d� halak k�z� nem aj�nlatos betelep�teni, mivel gyakran megcsipkedik az Almacsiga l�gz�cs�v�t, ami a pusztul�s�t okozhatja. Savas v�zben nem �rzi j�l mag�t. Elpusztult n�v�nyi r�szeket �s hullad�kot fogyasztanak, de megeszik a haleledelt �s ha nem kapnak el�g t�pl�l�kot, akkor a n�v�nyzetet is megt�madhatj�k. Az Almacsiga ivaros szaporod�s�, petecsom�it a v�z f�l� rakja le. Fontos, hogy ezek a pet�k ne sz�radjanak ki, ez�rt a medence tetej�t fedni kell a megfelel� p�r�sod�s miatt. �gyelni kell arra, hogy a csiga ne m�szhasson ki a medenc�b�l, mert kisz�radhat, vagy ha leesik, elt�rik a h�za, ami �hatatlanul a pusztul�s�hoz vezet. A kis csig�k 26-28 fokon 10-12 nap alatt kikelnek. Fontos, hogy az �ppen kikelt csig�k azonnal v�zbe ker�ljenek. Ez a faj is �rz�keny a gy�gyzserekre, valamint a v�zmin�s�g roml�s�ra. Egyes fajaik a term�szetes �l�hely�k�n ak�r a 20 cm-t is el�rhetik, akv�riumban nem haladj�k meg a 6-7 cm-t. Mivel kopolty��reg�k �s t�dej�k is van, k�pesek hosszabb ideig a v�zen k�v�l tart�zkodni. Melegv�zi faj, 20 Celsius fok alatt ellustul, a talajba �ssa mag�t.