Lila jegy� szi�mi: Az akromel�ni�s jegyek az�rt csak a f�leken, a pof�n, a v�gtagokon, a farkon figyelhet�k meg, mert itt rosszabb a szervezet v�rell�t�sa, n�h�ny tized fokkal alacsonyabb ezen testr�szek h�foka. Azoknak a macsk�knak s�t�tebb a sz�re, akik huzamosabb ideig �lnek hidegebb helyen vagy t�len a szabadban vannak. Ha egy szi�mi tart�san magas h�m�rs�klet� helyen �l, akkor sz�rzete kev�sb� lesz t�m�tt, �s vil�gosabb t�nus�v� v�lik. Minden szi�mi szemsz�ne s�t�tk�k, a vil�gos szemsz�n� egyedeket nem szabad tov�bb teny�szteni. A szi�mikn�l gyakran el�fordul kancsals�g, ami komoly hib�nak sz�m�t �s �r�kl�dik, ez�rt szint�n ki kell �ket z�rni a teny�szt�sb�l. El�fordulhat id�szakos kancsals�g is, ami izgalom (ki�ll�t�son) vagy betegs�g k�vetkezt�ben l�p fel. A szi�mi nem sz�vesen van egyed�l, f�lt�keny a t�bbi macsk�ra �s az emberekre is. Az emberi hangra v�laszol, besz�des cica, intelligenciaszintje magas, k�nnyen idom�that� �s tan�that� k�l�nb�z� tr�kk�kre. Gyorsan hozz�szokik a p�r�z �s a nyak�rv visel�s�hez, �gy ak�r p�r�zon is vezethet�. A n�pes alom m�r k�r�lbel�l 5 h�napos korra ivar�rett� v�lik, t�zel�skor hangosan ny�vognak, els�sorban a kand�r rekedt hangja tud ideges�t�v� v�lni. A lila jegy� szi�mi bund�ja k�kesfeh�r, enyhe r�zsasz�nes �rnyalattal, az akromel�ni�s jegyek sz�rk�s r�zsasz�n�ek. A k�t sz�n kiss� hidegg� teszi a macsk�t. A talpp�rn�k �s az orrt�k�r sz�ne levendula-r�zsasz�n�.

V�r�s jegy� szi�mi: A tekn�ctarka szi�mib�l alakult ki az hatvanas �vekben, �n�ll� v�ltozatk�nt 1966-ban ismert�k el. A sz�re alapsz�ne piszkosfeh�r, enyh�n kr�mes �rnyalattal. Az akromel�ni�s jegyek v�r�sek, a talpp�rn�k �s az orrt�k�r sz�ne r�zsasz�n�. A legt�bb v�r�s sz�n� szi�mi h�mivar�.

Kr�msz�n� szi�mi: Amerik�ban csak a f�kajegy�, a k�k, a csokol�d�sz�n� �s a lila szi�mit sorolj�k a fajt�ba, az �sszes t�bbi v�ltozatot csak sz�nes jegy� r�vid sz�r�nek tekintik. A kr�mjegy� v�ltozatot el�g k�s�n, 1973-ban szabv�nyos�tott�k. Mint minden kr�msz�n� v�ltozatot, ezt is a v�r�s sz�nt halv�ny�t� g�n k�zbeiktat�s�val hozt�k l�tre. A ki�ll�t�sokon m�g csak n�h�ny p�ld�ny tal�lhat�. A sz�rzet alapsz�ne kr�mfeh�r, ezen pasztell jegyek figyelhet�ek meg. Orrt�kre �s talpp�rn�i is r�zsasz�n�ek.

Cirmos jegy� szi�mi: 1983-ig hib�s sz�n�nek tekintett�k, �s nem vehettek r�szt a teny�szt�sben. El��r�s, hogy a sz�rzet alapsz�ne min�l vil�gosabb - �rny�kolts�gt�l mentes - legyen, de a maszk a szem k�r�l �s az orron er�sen cs�kozottnak kell lennie. A szemh�j fekete kell legyen, a faroknak pedig kicsinek, �s egysz�n� cs�csban kell v�gz�dnie. A k�lyk�k vil�gos sz�n�ek sz�let�skor, az akromel�ni�s jegyek k�thetes korban kezdenek el�t�nni el�sz�r az orron, majd a f�lkagyl�n. Hat�rozott sz�nez�d�s egy�ves korban jelentkezik, a n�vend�kekn�l farka n�ha cs�kozott �s gy�r�s, ami a n�veked�s sor�n fokozatosan elt�nik.