�gy tetszik, a szi�mi macsk�kkal kapcsolatban k�tszeresen is igaz ez a meg�llap�t�s: vonz�, egzotikus, elragad� l�ny valamennyi. Amikor lapulnak, k�pzelt, vagy val�di �ldozatuk ut�n futnak, fa�gakra k�sznak, vagy egyszer�en csak a t�z� napon s�ttetik magukat, a szi�mi macsk�k azz� v�lnak, amik: val�di, kicsiny�tett ragadoz�kk�, �m szem�kben a gazda ir�nti odaad� szeretet f�nylik. A szi�mit egyesek mut�ci�nak tartj�k, m�sok �gy v�lik, hogy a nyugat-afrikai aranymacska (Profelis temmicki) lesz�rmazottja. Mindenesetre D�l-�zsia buddhista templomaiban ma is ott �l szabadon a burma macsk�val egyetemben. A k�rd�s ink�bb az, hogy ker�lt Keletr�l Eur�p�ba? Nos, ha igaz, Sir Owen Gould, az V. Rama szi�mi kir�ly mellett szolg�latot teljes�t� brit nagyk�vet figyelt fel ezekre a macsk�kra 1884-ben. Hazavitt k�t csokol�d�sz�n� p�ld�nyt Angli�ba, �s egyik lesz�rmazottjuk az 1888-as londoni macskaki�ll�t�son "A legszebb macska" c�met nyerte el. Mozg�kony, eleven, k�v�ncsi term�szet� �llat, meglehet�sen k�nyes �s ig�nyes. Alkalmazkod�k�pess�ge viszont eg�szen rendk�v�li. Legvonz�bb tulajdons�ga a gazd�ja ir�nti - n�ha t�lzott! - szeretet. A gondoskod�st, t�r�d�st, kedvesked�st t�lf�t�tt ragaszkod�ssal honor�lja.

F�kasz�n� szi�mi: sz�rzete igen r�vid, finom tapint�s�, meleg kr�msz�n�, h�tuls� r�sz�n enyh�n s�t�tbe hajl�, a gyomor �s a mellkas t�j�k�n vil�gosabb. A sz�rv�gek m�ly f�kabarn�k.

Csokol�d�sz�n� szi�mi: elef�ntcsontsz�n� test, a sz�rv�gek meleg kaka�-, az orr �s a mancsok fah�jsz�n�ek. Szemei s�t�tk�kek. Az er�teljes farokgy�r�z�tts�g hiba.

F�kajegy� szi�mi (seal-point): Kontrasztos sz�nez�d�s�, ez a sz�rzet alapsz�n�b�l a pof�n, a f�leken, a farkon, a v�gtagokon jelentkez� s�t�tebb pigment�lts�gb�l (ezt nevezz�k akromel�ni�nak) ad�dik. A legismertebb sz�n a f�kajegy�, mert itt a legkifejezettebb a sz�nkontraszt. A jegyek a f�ka sz�n�re eml�keztetnek, s�t�tbarn�k, a sz�rzet alapsz�ne b�zs, de a h�ton megengedett a s�t�tebb t�nus is. Az orrt�k�r �s a talpp�rn�k sz�ne szint�n f�kabarna.

K�k jegy� szi�mi: El�sz�r 1894-ben tesznek r�la eml�t�st, �n�ll� sz�nv�ltozatk�nt 1936-ban ismert�k el. Teste hossz�, k�z�pnagy, v�gtagjai hossz�ak, karcs�ak, a h�ts�k hosszabbak az els�kn�l. Ennek k�sz�nhet�, hogy a h�t vonala nem egyenes lefut�s�, hanem h�trafel� enyh�n emelkedik. A mancsok kicsik �s ov�lisak, fark�nak m�r a t�v�n�l v�konynak kell lennie, a vaskos farok s�lyos hib�nak sz�m�t. Feje k�z�pnagy, hossz�k�s, sz�les, a homloka egyenes vonal�, az orr ir�ny�ban elkeskenyedik. F�le nagy �s sz�les. Szeme s�t�tk�k �s mandula form�j�. Sz�re r�vid �s f�nyl�, testre simul�, alapsz�ne gleccserfeh�r vil�gosk�k t�nussal.

Csokol�d�jegy� szi�mi: A szi�minak 18 k�l�nb�z� sz�nv�ltozata ismert, a csokol�d�jegy� szi�mi alapsz�ne elef�ntcsont, akromel�ni�s jegyeik tejcsokol�d�-barn�k, ugyanilyen sz�n� az orrt�kr�k �s a talpp�rn�ik is. A szabv�nyos�t�sra 1949-ben ker�lt sor. A hason l�v� s�t�t foltok hib�nak min�s�lnek, pontlevon�ssal b�ntetik. A f�ka- �s csokol�d�sz�n� szi�mik n�pszer�s�gi indexe az ut�bbi id�ben rohamosan cs�kken, sz�muk ennek megfelel�en egyre kevesebb.
(folytat�s a k�vetkez� bejegyz�sben!)