A zool�giai csal�df�n hozz�nk legk�zelebb �ll� l�nyek azonban igen nagy elt�r�st mutatnak hozz�nk k�pest. M�g a hozz�nk legk�zelebb �ll� - s emiatt legintenz�vebben kutatott - fajt�k is, mint a csimp�nz, gorilla, orangut�n. A '60-as �vekben egy nagy kutat�csoport k�zel 100 fajta kommunik�ci�s k�szlet�t lajstromozta.
Laikusok sz�m�ra meglep� meg�llap�t�suk szerint a majmok alig haszn�lj�k hangjukat kommunik�ci�s c�llal. Ez nem is csoda, hiszen sz�j�reg�k fel�p�t�se igen neh�zz� teszi sz�mukra az artikul�ci�t. Ennek ellen�re t�rsadalmi rendj�k meglehet�sen fejlett kommunik�ci�n alapul, ennek azonban alapvet� eszk�zt�ra a mimika.
Fejlett arcizomzatuk ebben l�nyeges seg�ts�get ny�jt rokonainknak. A szeg�nyes hangk�szlet, ami kieg�sz�ti a mimika adta lehet�s�geket, t�bbnyire "a pont az i-n", azaz a testbesz�d hangs�lyosabb� t�tel�t szolg�lja. N�h�ny h�v�hang, �v�lt�s �s morg�s, t�bb m�r nem f�r a majmok szeg�nyes hangk�pz�si k�pess�gei k�z�.
Kommunik�ci�juk persze nem v�laszthat� el �letm�djukt�l, szoci�lis szok�saikt�l. L�ssuk teh�t - di�h�jban - ezeket. A tanulm�nyozott fajt�k ny�lt terepen �lnek 10-100 tag� szervezett csoportokban, melyek fels�gter�let�kk�nt kezelik lakhely�ket s annak 50-300 hekt�rnyi szomsz�ds�g�t.
A betolakod�kat nem fogadj�k t�rt karokkal. A csoporton bel�l igen hangs�lyos hierarchikus rend tapasztalhat�. Rangsor l�tezik f�rfiak illetve n�k k�r�ben is, de a t�rsadalmi rangl�tr�n a f�rfiak kapaszkodtak magasabbra. (Amennyiben siker�l majd vel�k megfelel�en kommunik�lni, majd eltanulhatj�k t�l�nk asszonyaik az emancip�ci� fogalm�t:)
A csoport teljhatalm� ura, a Vez�r, minden esetben f�rfi. Fajt�nk�nt v�ltoznak azonban ennek a st�tusnak a kiv�v�s�hoz sz�ks�ges krit�riumok. �ltal�ban nem a leg�regebb vagy a legintelligensebb �llatnak jut ez a megtiszteltet�s, hanem a leger�sebb, legbrut�lisabb izompacsirt�nak.
A gorill�k azonban jobban tisztelik a b�lcsess�get, ugyanis vezet�j�k a rangid�s kan. Ezt �sz�l� sz�rzete is kifejezi. Az � jogk�r�be tartozik a civakod�k rendreutas�t�sa, a parancsok osztogat�sa, mire az alattval�k felt�tlen engedelmess�ggel reag�lnak.
Igen hat�konyan kifejez�sre juttatj�k �rzelmeiket, �hajukat. Alapvet� jelk�szlet�k egy r�sze a hierarchi�n bel�li viszonyok kifejez�s�t szolg�lja, a fennmarad� jelek pedig a b�k�s k�zeled�st illetve a nemtetsz�st adj�k tudt�ra az idegennek.
Alapvet� jelk�szlet�k egy r�sze a hierarchi�n bel�li viszonyok kifejez�s�t szolg�lja, a fennmarad� jelek pedig a b�k�s k�zeled�st illetve a nemtetsz�st adj�k tudt�ra az idegennek.
Az els� csoporton bel�li �rdekes jel a tisztelet, h�dolat megnyilv�nul�s�ra v�gzett n�h�ny guggol� mozg�s, d�nny�g� hang k�s�ret�ben - a p�vi�nok csal�dj�ba tartoz� majmokn�l figyelt�k meg.
Bar�ts�gukat, b�k�s sz�nd�kukat a csimp�nzok �lel�ssel adj�k egym�s tudt�ra, mely k�s�rtetiesen hasonl�t az emberi gesztusra. Az ellens�ges sz�nd�kkal val� k�zeled�s el�jele csimp�nzn�l �s orangut�nn�l hasonl�. A betolakod�val szembe �llva foguk vicsor�t�s�val �s talpuk f�ldh�z ver�s�vel adj�k annak tudt�ra, hogy t�relm�k fogyt�n.
Enn�l is f�lelmetesebb a gorilla figyelmeztet�se. K�t �kl�vel gyors temp�ban dobol a mellkas�n, melynek eredm�nye puskaropog�st �s dobver�st egyar�nt meghazudtol� hang�radat. Mindez iszonyatos �v�lt�ssel f�szerezve. Gondolom, harcra csak ritk�n ker�l sor, az ellens�g gyakran megfutamodik.
A "m�sk�nt gondolkod�snak" tov�bbi jelek�nt a j�indulat jele is k�l�nb�zik a gorill�kn�l. �k ezt fej�k ingat�s�val �s az ellenf�l pillant�s�nak ker�l�s�vel k�zlik. Ez tulajdonk�ppen az al�rendelt b�ke-k�r�se.
Tal�n e cerem�nia ismeret�nek k�sz�nheti Schaller (amerikai kutat�) az �let�t. A jel hosszas, szinte 10 percig tart� ism�tl�se ut�n az eleinte igen agressz�v gorilla kan j� modorral viseltetett ir�nta.
A kutat�sok legnagyobb cs�dj�t az a k�s�rlet hozta, melynek sor�n az emberi besz�dre pr�b�lt�k tan�tani a majmokat. A rekordot Viki tartja, a n�gy elsaj�t�tott sz�val, s val�sz�n�leg ezt nem is d�nti meg a j�v�ben egyetlen t�rsa sem, ugyanis az eredm�nytelens�g miatt a k�s�rletet lef�jt�k.
Sikeresebben tanulj�k azonban a majmok a s�ketn�m�k jelbesz�d�t. Persze, ennek a jelent�s�ge sem t�l nagy, mivel az elsaj�t�tott jelekkel csup�n a tan�tott �llat k�pes kommunik�lni. Azoknak ismeret�t sem genetikai, sem "pedag�giai" �ton nem tov�bb�tja t�rsai fel�.